Kiskunhalason, a helyi Vasutas SE-nél (később Lokomotív) kezdte a labdarúgást. 1950-ben innen igazolt a fővárosba, a Vasashoz, amihez játékos pályafutása alatt végig hű maradt. 1964-ig a három magyar bajnoki cím mellett egyszeres MNK-győztes és háromszoros KK-győztes volt. Összesen 294 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 73 gólt szerzett.[1]
1964-ben szerzett edzői oklevelet. 1964 és 1966 között a Vasas labdarúgó-szakosztályának vezetője volt. 1966-tól hat éven át Görögországban dolgozott: a Pierikosz, a Panióniosz és az Apollon Athén vezetőedzője volt. A következő hat évben ismét itthon edzősködött. Először a SZEOL AK-nál, majd a Fősped Szállítóknál, végül a Győri MÁV DAC-nál vállalt munkát. 1979 és 1980 között az egyiptomi válogatott szövetségi kapitánya volt. 1980 és 1982 között Angyalföldön lett két évre vezetőedző. Az első idényben bronzérmesek lettek a bajnokságban. 1981-ben elnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát. Ezután alsóbb osztályú csapatoknál (Göd, Balassagyarmat, Gyöngyös) vállalt munkát és közben egy évre visszatért a görög Pierikosz csapatához.